Milliós tartozás: kidobták a magyar válogatottat az edzőtáborból

A magyar női röplabda-válogatottnak – mint a sportág újonnan kinevezett kirakatcsapatának – 2011 nyarán hosszú évek után végre rendes programja volt. A csapatot nevezték az Euroligára, ahol hat héten keresztül remek ellenfelek ellen játszhatott, de ami még fontosabb, nagyjából nyolc héten keresztül együtt volt a keret. Az előtte lévő két-három évben összesen volt ennyit együtt a csapat…

Ezt követte az őszi, azerbajdzsáni olimpiai selejtező, és egy újabb három hetes edzőtábor. Mindenki azt gondolta, hogy az elvégzett munka első beérése az idei, 2012-es, őszi Európa-bajnoki selejtező lehet. A csapatot – csakúgy, mint tavaly – idén is benevezte a szövetség az Euroligára, ám röplabdás berkekben azt csiripelték, hogy a látszat ellenére nem minden tökéletes. Most aztán ki is borult a bili, hiszen a pletykák igaznak bizonyultak, ráadásul miután Jókay Zoltán kihirdette bő, 21 fős keretét, ilyen-olyan okok miatt egyre többen mondták le a szereplést. Ennek az lett a vége, hogy mostanra alig 12 fő maradt a csapatban. De haladjunk szép sorjában

"Vegyes a kép, mondhatni, ez a válogatott program most hű, száz százalékos lenyomata a magyar röplabdázásnak – mondta honlapunk érdeklődésére a csapattal jelenleg Miskolcon tartózkodó szövetségi kapitány, Jókay Zoltán. – Sajátos a helyzetünk, hiszen fiatal csapatunk több tagja is vagy még középiskolás, vagy egyetemre jár, így az érettségi- és vizsgaidőszak közepette nem épp a legszerencsésebb és legegyszerűbb dolog felkészíteni a válogatottat. Ennélfogva aztán szinte naponta változik a keret, voltak olyan napok, amikor csak hatan voltunk. A posztonkénti megoszlás is nagyon különböző, most például épp két napig feladó nélkül vagyok kénytelen edzéseket tartani, mivel Milovits Júlia vizsgázik, Tálas Zsuzsanna pedig összeszedett valamit a hétvégi juniordöntőn, így egyikőjükre sem számíthatok…"

És hogy mindez ne legyen elég, az együttesnek – ugyan a terveknek megfelelően Tiszaújvárosban kezdte a felkészülést csakúgy, mint tavaly tavasszal és ősszel – múlt hét pénteken el kellett hagynia a várost, miután a Tiszaújvárosi Sport Park Nonprofit Kft. (akivel a Szövetség szerződésben állt) nem tudta tovább hitelezni a kifizetetlen edzőtábort.

"Ez az egész herce-hurca erősen rányomja a bélyegét a felkészülésre, hiszen sok lány külföldi, profi körülmények közül érkezett haza, számukra semmiképpen sem kielégítő ez a helyzet, amiről egyébként nekem is megvan a magam véleménye, de azt egyelőre inkább megtartanám magamnak – mondta Jókay. – A szövetség felé többször kifejtettem az aggályaimat, ők azonban nyugtatnak minket, hogy minden rendben lesz, de most a Miskolcra való leutazásunk is rendkívül körülményes volt bizonyos »kommunikációs problémák« miatt. Hétfőtől napi két edzést terveztem erre a hétre is, erre hétfőn csak Pesten, a Vasas otthonában, a Folyondár utcában tudtunk egyet edzeni, kedden is csak délutánra értünk le Miskolctapolcára… Borzasztó nehéz ez a helyzet, többen vissza is mondták már a válogatottat ilyen-olyan okok miatt, ráadásul több kulcsembert (Józsa Zsuzannát, Sándor Renátát, Dégi Barbarát, vagy most éppen Horváth Dórát) is nélkülöznöm kell, az ő hiányukat azért nagyon megérzi a csapat. Arról már nem is beszélek, hogy volt, aki egy hét, volt, aki másfél hónap kihagyás után érkezett az edzőtáborba, így a játékosok állapotát is össze kellett hangolni…"

Természetesen megkérdeztük a tiszaújvárosi edzőtábor házigazdáját is a kialakult helyzetről. Gál Csaba, a Tiszaújvárosi Sport Park Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója készséggel állt rendelkezésünkre.

"Hosszú évek óta remek kapcsolatunk a röplabdaszövetséggel, 2002 óta rengeteg felnőtt- és utánpótlás edzőtábor, illetve mérkőzés volt már városunkban annak ellenére, hogy nincs klubcsapatunk – tudtuk meg a Gál Csabától. – A helyiek is megszerették a sportágat, így örömmel fogadtuk a megkeresést, miszerint a most nyári Euroligára is itt készülne a nemzeti csapat. Azt azonban tudni kell, hogy mi egy nonprofit cég vagyunk, akiknek – ha szerveznek valamit, – külső beszállítókkal kell tárgyalniuk és megegyezniük, és az edzőtáborok végén ki is kell fizetnünk őket. A tavalyi edzőtáborból maradt nagyjából egy millió forintnyi tarozása a röplabdásoknak, így – bár szívesen fogadtuk őket – azt kértük tőlük, hogy ezt rendezzék felénk."

Gál azt mondta, alapvetően most a teljes tavaszi felkészülésre meg szerettek volna állapodni a szövetséggel, ám Budapestről azt kérték, csak az első hétre írjanak alá szerződést, mert a hétvégére úgyis hazamegy a válogatott, akkorra fölösleges mind a szállás, mint az étkeztetés.

"Alá is írtuk a szerződést a május 14-18. közötti időszakról, ennek az egy hétnek az árát javarészt át is utalták, de mi még egyszer kértük, hogy a tavalyi tartozást is legyenek szívesek kifizetni – emlékszik vissza az eseményekre Gál. – Még azt is elintéztük volna, hogy a szállodában néhány szobában otthagyhassák a cuccaikat, ne kelljen hazacipekedni, majd megint vissza, ám amikor elküldtük a következő hét szerződéstervezetét, arra már nem érkezett semmilyen válasz Budapestről."

Amikor Gált arról kérdeztük, hogy a szövetség mit mondott, mikor fizetnek, illetve mi lesz a már megrendelt dolgokkal (többek között a szlovákok ellen esedékes hétvégi edzőmérkőzésekre lefoglalt szállodai szobákkal, étkezésekkel), annyit mondott, azzal nem lesz gond, vannak olyan kapcsolatban a helyi szállodával, hogy el tudják intézni a dolgot, nem kerül nekik plusz költségbe.

"A szövetség fizetési könnyítést kért, és azt ígérték, a május 21-i héten tudnak törleszteni, mert akkor fognak a sportszakállamtitkárságtól támogatást kapni a női válogatott nemzetközi szerepléséhez – mondta az ügyvezető. – Ezt azonban nem tudtuk elfogadni, mert nekünk minden eddigi költséget ki kellett fizetnünk, és mivel non-profit alapon működünk, a saját működésünket veszélyeztette volna a további hitelezés. Ami a két hétvégi találkozót, és annak visszamondását illeti, kicsit kellemetlen nekünk, mivel minden meg volt szervezve, minden le volt foglalva a szlovák válogatott számára is, a csarnokba szervezendő – más – rendezvényeinket visszamondtuk (pedig jött volna ide a kosárlabdaszövetség is tornát rendezni), és egyébként is, azt gondolom, mindenben igyekeztünk kiszolgálni a csapatokat az elmúlt években. Konditerem, uszoda, a csarnok – mindent használhattak a csapatok, ám amíg nincs aláírt szerződésünk a következő hetekre (márpedig erre a hétre előre nem volt), illetve amíg nem tesz eleget a szövetség a korábbi feltételeknek, addig nem tudjuk fogadni a csapatot. Az elnök úr hívott, hogy próbáljunk meg valamit tenni, de mondtam neki, hogy sajnos nem tudunk már mit tenni. Úgy éreztem, kicsit neheztel rám emiatt, de igazából nem értem, miért…"

Az ügyben megkerestük a Magyar Röplabda Szövetséget is, ám ezidáig senkit nem sikerült utolérnünk.